Egy hónapja nem írtam be semmit, mert sajnos nincs mit... Az eddigi ténykedésem azt mutatja, a saját "módszerem" alig hoz eredményt. Eddig amit fel tudok mutatni, az egy nadrágméret csökkenés, ami akár még jól is hangzik, de...

Az utóbbi két hétben - hogy finoman fogalmazzak - elveszítettem a fonalat, ezért ami eddig lement, az majdnem mind visszatért. Az esti evések előjöttek újra, pedig már egész jól bírtam nélkülük. Elmúlt az a jóleső üresség érzés (még ha az vizuálisan csak minimális szinten látszott is), ezáltal a kedélyállapotom is romlott. A Húsvét sem jött jókor, bizony, elcsábultam egyszer-kétszer. Csipegettem, csipegettem, no. A gondjaimat továbbra is rosszul reagálom le, evéssel feledem a problémáimat. De ennek vége! Újra vissza kell találnom a helyes útra, mert a blogom címére utalva gyenge poén lenne, ha azt mondanám, teljesítettem - leadtam 25-öt...... dekában.

Tegnap beszereztem (barter akcióban) egy kerékpárt, így újabb mozgásnemmel tudom kiegészíteni aktív mozgásomat. Ami mostanában szinte csak a pingpongra korlátozódott a húzódásom miatt. De most új lendületnek kell jönnie, itt a jó idő, a kerékpározás nem öli úgy az ízületet, mint a kocogás, gyors gyaloglás. A hétvégén kezdésnek megteszi egy laza 35-40 km Szolnok-Martfű-Szolnok útvonalon, aztán meglátom, elég vagyok-e ekkora távolsághoz.

A táplálkozásomhoz pedig igenis kell egy külső segítség, mert minden létező jel szerint egyedül döcögős lesz. Szerencsére van segítségem egy kedves ismerős személyében, felkérem tanácsadómnak. Új lendület kell...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.